„Kellene rá egy angol verzió is." Ez a mondat majdnem minden magyar cégnél elhangzik egyszer. Aztán vagy elmarad, vagy megcsinálják — és ott áll egy angol oldal, amiről senki nem tudja, kinek szól.
A többnyelvűség nem fordítási feladat, hanem piaci döntés. Mi is most mentünk végig rajta a saját oldalunkkal, és menet közben derült ki, hogy a nehéz része nem a nyelv.
Az első kérdés, amit senki nem tesz fel
Miért kell angol verzió?
Két válasz létezik, és nagyon különböznek.
„Hogy komolyabbnak látsszunk." Ez legitim indok, de akkor mondjuk ki: ez arculati döntés, nem üzleti. Ilyenkor elég egy tisztességes fordítás, és nem kell tovább gondolkodni.
„Mert konkrét piacot célzunk." Ez viszont teljesen más munka — és itt kezdődik a valódi kérdés.
Ha a második a válasz, akkor a következő kérdés az, hogy pontosan kit. És innentől a fordítás a legkisebb tétel.
Ugyanaz az oldal, más vevő, más érvelés
A saját példánkon a legegyszerűbb elmagyarázni.
A magyar oldalunk cégvezetőknek szól — annak, akinek van vállalkozása, és weboldal vagy webshop kell neki. Ott az működik, hogy húsz év értékesítési tapasztalat áll a cég mögött, hogy magyar cég vagyunk, hogy elérhető a székhelyünk.
Az angol oldal viszont ügynökségeknek szól — olyanoknak, akiknek már megvan az ügyfél, csak nincs kapacitásuk megcsinálni.
Ez teljesen más vevő. Őt nem érdekli, hány éve vagyunk a magyar piacon — azt nem tudja értelmezni. Őt az érdekli, hogy:
- Az EU-n belül vagyunk-e, mert akkor nincs adattovábbítási papírmunka
- Ugyanabban az időzónában dolgozunk-e
- Olcsóbbak vagyunk-e, mint egy saját alkalmazott
- Ugyanaz a fejlesztő marad-e végig a projekten
Egyik érvet sem lehet lefordítani a magyar oldalról, mert egyik sincs rajta. És fordítva: a magyar oldal legerősebb mondatai angolul semmit nem mondanának.
Amit ugyanígy meg lehet tartani
Nem minden változik. Ami tényleg megkülönböztet, az nyelvfüggetlen.
Nálunk a főoldal megméri magát: a látogató böngészője kiolvassa a betöltési időt, és odateszi egy átlag mellé. Ez angolul ugyanolyan erős, mert nem szöveg, hanem bizonyíték.
Ugyanígy megmarad az, hogy nem vállalunk el minden projektet. Egy ügynökségnek ez ugyanolyan szokatlan és ugyanolyan hiteles, mint egy magyar cégvezetőnek.
A jó szabály: ami tény vagy elv, az marad. Ami piaci kontextusra épül, azt újra kell gondolni.
Melyik régió? Mert az sem mindegy
Az „angol" nem egy piac. Az legalább három, és mást várnak.
Nyugat-Európa. Közel van, ugyanaz a jogi keret, valós időben lehet beszélni. A bizalom gyorsabban épül, mert Magyarország „az EU keleti fele" — ismerős fogalom. Ez a legkönnyebb belépő.
Egyesült Királyság. Hasonló, de a Brexit óta több az adminisztráció, és az EU-tagságunk már nem közös nevező.
Egyesült Államok. Ott a legjobb az árszint, de a bizalom lassabban épül, a szerződéses keret bonyolultabb, és erős a latin-amerikai verseny, amelynek ráadásul jobb az időzónája.
És ez a szövegen is látszik. Ugyanaz az érv más megfogalmazást kíván: egy holland ügynökségnek „ugyanaz a munkanap", egy amerikainak „amíg te alszol, mi dolgozunk". Egy mondat különbség — de a fordítóprogram ezt nem tudja eldönteni.
A félig lefordított oldal rosszabb, mint az egynyelvű
Ez a leggyakoribb hiba, amivel találkozunk.
Valaki lefordítja a főoldalt meg a szolgáltatásokat, aztán a blog, a jogi oldalak és a kapcsolati űrlap magyar marad. A látogató két kattintás után idegen nyelvű oldalon áll, és nem érti, hogy most akkor ez egy angol cég, vagy nem.
Jobb kevesebbet lefordítani, de teljesen. Nálunk például a cikkeknek csak egy része létezik angolul — azok, amik az ügynökségi olvasónak szólnak. A többi meg sem jelenik az angol listában. Nem hiány, hanem válogatás.
A jogi dokumentumokat pedig szándékosan nem fordítottuk le. Nem fordítási feladat: jogi kérdés, hogy melyik joghatóság feltételei vonatkoznak egy külföldi ügyfélre. Amíg erre nincs válasz, az angol oldal egy magyarázó mondattal a magyar dokumentumokra mutat — ez őszintébb, mint egy félreérthető fordítás.
A technikai rész, amit el szoktak rontani
Három dolog van, ami elrontja a többnyelvű oldal keresőoptimalizálását, és mindhárom gyakori.
Nincs hreflang. Enélkül a Google nem tudja, hogy a két oldal ugyanaz két nyelven — és duplikált tartalomnak nézheti. Ez a leggyakoribb hiba.
Megváltoznak a meglévő URL-ek. Sokan a nyelvi réteg bevezetésekor minden magyar címet átteszik /hu/ alá. Ezzel egy csapásra elveszítik a felépített indexeltséget, hacsak nem oldják meg tökéletesen az átirányításokat.
A helyes megoldás: a meglévő nyelv marad ott, ahol van, prefix nélkül. Az új nyelv kap prefixet.
Automatikus nyelvfelismerés átirányítással. Ha az oldal az IP-cím vagy a böngésző nyelve alapján automatikusan átdob valakit, azzal két bajt okoz: a Google robotja nem látja mindkét verziót, és a felhasználó sem tud választani. Ajánld fel a váltást, de ne kényszerítsd.
Egy részlet, ami többet ér, mint gondolnád
Amikor a saját angol oldalunkat építettük, kiderült valami, amit előre nem terveztünk: a kapcsolati űrlap visszaigazoló e-mailje magyarul ment volna ki.
Egy nyugat-európai ügynökség kitölti az angol űrlapot, aztán kap egy magyar nyelvű levelet. Ez az egész oldal célját aláásta volna — pontosan azt a benyomást rombolja, amit felépítettünk.
A többnyelvűség nem ér véget a weboldalnál. Ott van még az automatikus e-mail, a hibaüzenet, a visszaigazolás, a hírlevél. Ezek mind részei annak, ahogy a cég megjelenik — és pont ezekről feledkeznek meg a leggyakrabban.
A teszt, amit érdemes elvégezni
Mielőtt bárki fordításba kezd, három kérdésre kell válasz:
Melyik piac? Nem „külföld", hanem konkrétan: Németország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok.
Ki a vevő? Nem „külföldi ügyfél", hanem: ügynökség, végfelhasználó, viszonteladó — mert mindháromnak más érv kell.
Miért téged választana? Ha erre a válasz ugyanaz, mint a hazai piacon, akkor valószínűleg nem gondoltad végig.
Ha mindháromra van válaszod, a fordítás már a könnyebbik fele. Ha nincs, akkor a fordítással megveszed a látszatot — de nem az eredményt.
Ha többnyelvű oldalon gondolkodsz, írd le, mit szeretnél elérni. Az első beszélgetésen kiderül, hogy fordítás kell, vagy valami más.